Rend a lelke mindennek!

Kicsit rendbe kellett szedni a blogon pár dolgot, mert már nagyon szétesőben volt, és ha már bejöttem, vések is pár szót...

Sorolhatnám a kifogásokat, hogy miért ilyen ritkán térek be ide, de szerintem felesleges. A nagy igazság viszont az, hogy megszüntetni nincs szívem, mert akkor hiába való lett volna az eddigi munkánk amit a naplóvezetésre fordítottunk, meg aztán olyan jó visszaolvasni, és kicsit nosztalgiázni...

Tehát megeggyeztem magammal, hogy még ha ritkán is, de azért hozok képeket és rendszeresen karban tartom ha szügséges.

Az utolsó látogatásom óta szaporodtak a képek rendesen.  Jó szokásom szerint ezekből szemezgetnék párat.

Voltunk Veszprémben...

 A balatonon...

És élveztük az életet.

Na és persze a lovak!!!

Egy kis kékes...

...és még számtalan jó dolog, amit majd talán legközelebb.

Süssön rátok a nap. Ja, és a pék!

Élünk...

Mivel a hóemberünk már nagyon rég elolvadt, idejét láttam egy újabb bejegyzést készíteni.

Na azért nem kell megijedni, senki nem unja el magát, mire a végére ér, épp csak egy "itt vagyunk, jól vagyunk" képes bekukkantásra gondoltam. :)

A bekukkantás ezennel megtörtént, most jöhetnek a képek.

Éljük mindennapi dolgos, ovis életünket, itt épp évzáró van.

Ha tehetjük, és időnk engedi, továbbra is eljárunk csavarogni, vagy épp hozzánk jönnek az ismerősök...

Az új örület: A copfi

és persze az állandó öltözködés. Itt épp hálóingből rögtönzött poncsóban. :)

Szép nyarat mindenkinek!

Pár kép...

Mivel a tavasz még egy picit várat magára, még van időm kicsit gépezgetni.

Meg persze hóembert építeni is. :)

A múltkor a balcsi felé jártunk, hát be, vagyis rá ugrottunk picit...

A farsang óta (napota többször is) van egy kis hercegnőnk!

Imádom ezt a képet.

Mint a jótestvérek...

... elárulom, a látszat néha csal! :)

Szép tavaszt!

Tél-vég

Jócskán elmúlt a szilveszter és az új év. :) Azóta történt egy, s más ami megér pár sort, de mint már jó néhányszor, most is képes kísérettel jegyezném le.

Az obi előterében van egy horgászbolt, a kirakatban egy akváriummal, amibe a csalihalakat tartják. Ahányszor arra jártunk, gyerkőceink mindig a kirakatra tapadva nézték a kishalakat, így elhatároztuk, hogy össze hozunk nekik, egy akváriumot otthonra is.

Üveg volt, csak össze kellett állítani, és benépesíteni az elkészült hal-lakot, és hogy teljes legyen a kép, az egyik asztalos barátom segítségével csináltunk egy hozzá illő szekrénykét is.

Sokszor megállnak mellette és nézegetik,  etetni is szívesen segítenek.

Amikor időnk engedi elmegyünk valamerre csavarogni, a múltkor pécsett jártunk, és felmentünk a tv toronyba.

Van fent egy étterem, roppant érdekes üzletpolitikájuk van, egy zsák pénzért felvisznek a toronyba lifttel,  ( jelzem, a fel vezető lépcső le van rácsozva, így más út nem vezet felfelé ) mivel az étterem feletti rész kilátóként üzemel, és utánna természetesnek veszik hogy beülsz enni is. 

Persze értetlenűl vakarják a fejüket hogy nincs vendég. Azért hogy (még ebben a hónapban) ne menjenek csődbe, megittunk egy csésze "forró" gyümölcs teát.

Persze van amikor csak a mögöttünk lévő lakóparkig jutunk.

De ott is rá lehet döbbenni, hogy az emberi találékonyság (vagy hülyeség?) határtalan! :)

Az elmúlt néhány nap beszédtémája, az oviban pénteken megrendezett farsang, és nyílt nap volt. Míra természetesen Barbie, vagy valami hercegnő féleség szeretett volna lenni. Máténak egy szupi zebra jelmezt találtam, amit abban a pillanatnan leszavazott, amint meglátta a cowboy jelmezt.

Így nekünk nem sokat kellett gondolkodnunk. A pénteki farsangot megelőző minden este ruhapróbát rendeztek.

És eljött a várva várt péntek is...

Míra Tomival, ővele sokat játszanak együtt, (a másik ikepár egyik tagja)

Játék közben...

Ovisok... :)

A színe java...

A két Dominik.

A hercegnők is esznek! :)

Fáradunk, fáradunk?

Szerepelt a HANGOLÓ is a farsangon, egy báb előadással, ahova statisztaként kihívott pár gyerkőcöt, többek között Mátét is, sőt a Mírát is, csak lemaradtunk a fényképezésről...

Majd a nap végén az óvoda életében először, elűztük a telet!

De valamit nagyon elronthattunk!!!

Pár kép a mai reggelről:

És azóta is szakad, szakad, és szakad.

Sebaj, mindjárt itt a tavasz, én mááár érzem. :)

B.U.É.K

Békés boldog karácsonyt kívánunk!!!

Pár szó, pár kép...

Mint mindig, most is elhanyagoltam a naplóvezetést, de ez már szerintem így is marad, ezer a dolog, és hát ez marad a leg végére. A törpök jól vannak, ugyan többet vannak itthon mint az oviba, mindig sikerül összeszedni valami nyavalyát. Ha visszamennek, alig egy bő hét, és újra lázasak, vagy köhögnek. Eddig aloés multivitamint kaptak, most bevezettük még a reggeli és esti béres cseppet is, meglátjuk, hátha használ.
Az oviba elég jól beszoktak, reggelente nem mindig teljes a lelkesedés főleg Míra részéről, de napközben semmi gond nincs, sőt délutánonként is alig akarnak hazajönni.
Volt fényképész bácsi is náluk, a héten készültek el a képek, szerintem nagyon jók lettek...
Ezzel most búcsuzom is, már feltettem a netre az itthoni képeket is, legközelebb azt is hozom.

Őszi őrület

Egy kicsit besűrüsdtek a napok, többek között ez okozta hogy ne nagyon vot időm a gép melett üldögélni.

Az őszi időszak a fűtés-gázszerelésben kész káosznak számít, plusz ehez még társul a mindennapi kötelezettségek, óvoda, és egyéb intéznivaló... Egyszóval kicsit el vagyok havazva.

Amúgy a dolgok kisebb nagyobb bajokat leszámítva viszonylag jól mennek. A gyerekek a betegség utáni nehézkes ovikezdést követően egész jól belerázódtak a kisovisok mindennapjaiba. Nem mondom, hogy állt. hétfő reggel nincs egy kis pityergés Míra részéről, de hamar megbékél a sorsával, és az egész napja vidáman telik. Máténak igazából semmi gondot nem jelent az ovi, ő még egyszer sem sírt hogy ott kell maradnia. Délután meg szinte könyörögni kell nekik, hogy indulhatunk hazafelé.

Anyának volt egy kis balesete az utolsó bejegyzésem óta. Belelépett egy gödörbe, megbicsaklott a lába, és majdnem elesett. Estére jól be dagadt neki, így szóltunk a  testvérééknek, és este 10-kor irány a baleseti. A diagnózis boka szalag szakadás.  bokasín, és pihentetés... 

Amikor időnk,és az időjárás is engedi próbálunk minél többet a törpökkel lenni. Sajnos mostanában felvettek egy nagyon rossz, de inkább fárasztó szokást. Állandóan egymást piszkálják, főleg Míra Mátét. Általában elveszi a játékát, vagy "csak" szóban hergeli, és amikor betelik nála a pohár, akkor meg megkalapálja Mírát, a dolog vége, hogy valamelyikőjük (vagy mindketten) sírva jönnek ki a dologból. Egy idő után már elég fárasztó tud lenni.

Végezetül tennék be pár képet, ugyan most képekből sem sok készült, de azért nézek valamit. :)

Újra ovi

Tegnap azaz szerdán gyógyultan kezdtünk hozzá az óvodai élethez. A varázslat ezúttal elmaradt. Míra sírva, üvöltve kiabálta "nem akarok itt maradni". Máté szinte tátott szájjal figyelte az eseményeket. A benti cipő felhúzásáig semmi gond nem volt, vagyis már addig is mondogatta, hogy ő nem szeretne itt maradni, vagy legalább maradjak itt én is. De amikor áthúzódott végképp eltörött a mécses.

Zsuzsi néni ölbe vette, gyorsan elbúcsúztunk, és ott hagytam. Délután uzsi után mentem értük, kérdezgettem, hogy milyen volt az ovi, azt mondta hogy jó. Mesélte hogy festettek egy nagy fát, és ollóval leveleket vágtak ki hozzá, meg is mutatta. Uzsi után a többiek kimentek az udvarra, és az én csemetéim sem akartak még velem hazajönni, így hát csatlakozva a többiekhez mi is kimentünk velük játszani.

Az én csöpp lányom ugyan 2 méternél jobban nem távolodott el, de alig bírtam rábeszélni, hogy most már indulnunk kell.

Elmentünk anyáért a dolgozójába, közbe beszélgettem mimivel, és azt mondta hogy ma nem fog sírni reggel mert "csak a pici babák sírnak" ő meg már természetesen nagylány! (hááát hamarosan kiderül. :) )

Azért mindenesetre megelőlegeztünk nekik egy meki kaját. :)

Ahogy gyarapodik a szókincsük egyre többször mondanak érdekesen összeállított mondatokat. :)

A múltkor a mami volt a bébi csősz, őnála vannak háziállatok. (a gyerekek hihetetlen boldogsággal segítik összeszedni a tojásokat)

Történt egy két hete hogy a fiatal csibék csoportba verődve voltak az udvaron, és közöttük az egyik valami miatt kilehelte a lelkét.

Máté nézte-nézte, majd megszólalt: "Nézd mama, a pipi nem működik!"

egy másik alkalommal Míra sorolta a hercegnőket, (ugye nálunk most lányfronton dúl a hercegnő mánia) "ő itt Hamupipőke, ő Hófehérke, ő Ariell, és ő Csipkedőrózsika!

Egy dolgot megtanultam, ha bármi jópofa dolgot mondanak, azonnal papírra kell vésni, mert később már nem jut eszembe. :) Ez biztosan az öregség jele!

Helyzetjelentés avagy nyüszi a köbön...

Csak pár sorra jöttem.

Az óvoda remekül működött kemény egy hétig. Majd Míra feltünően nyűgös lett, lázmérés, és kiderült, hogy sikerüt összeszednie valami nyavalyát.

Három-négy napi sírós szenvedés, és folyamatos lázcsillapítás után kezdett kicsit javulni, ugyan még most sincs teljesen rendben, elég nyüszis, de legalább láztalan.

Máté elég jól tartotta magát, már-már arra gondoltam, hogy ő nem kapja el, ő megússza egy kis orrfolyással. Természetesen tévedtem. :( Ő két napja lázas, tegnap 39,5 Mírának a legmagasabb mért 39,2 volt. A gyógyszereket nagyon készségesen veszik be, és a lázmérésben is nagyon segítőkészek.

A viselkedésük is mint minden más, épp az ellenkezője még betegen is. Mírát nagyon megviseli a láz, sír nyűgös, semmi sem jó, ölbe veteti magát, míg Mátén észre sem lehetne venni egy 38,5-39 körüli lázat ha nem lenne tiszta piros az arca, és nem álnának "keresztbe" a szemei. Ő ugyan úgy játszik tovább, mint láztalanúl.

Bízom benne, hogy Máté is hamar túl teszi magát ezen a nem várt víruson, és mihamarabb folytathatjuk az óvodát.